Hírlevél
Mazs 8427d40700fd264f48fbd94bb1e06d0f67561c7dc5017b56224db8b1d93e6924 Jdc 47e09d43e375b4a1bbe79fb8e36cc08443ea5b6820938c2dffe1db34a3a3c43b Adhat feadd3e8cd42aed06522912697db8ed274c0e367b59bb1c10462c282f4089858

balint-haz.png     szarvas.png     holokauszt-tulelok.png     judafest.png     jaffe.png     noi-egeszseg.png     narancsliget.png     mozaikhubwebre.jpg

Mazs 8427d40700fd264f48fbd94bb1e06d0f67561c7dc5017b56224db8b1d93e6924 Jdc 47e09d43e375b4a1bbe79fb8e36cc08443ea5b6820938c2dffe1db34a3a3c43b
Hírlevél

Idén a Salom klub/Mózes kifestő könyvével kívánunk boldog Pészachot!

2017. március 28.

A kifestőt megnézheti itt.

A zsidó irodalmi hagyomány tulajdonképpen nem más, mint megszámlálhatatlanul sok szöveg több ezer éves párbeszéde. E szövegek egymást újra- és átértelmezik, a későbbi szövegek gyakran életre keltenek elfelejtett régi szövegeket, amelyek így új értelmet kapnak, sőt időnként azt is mondhatjuk, hogy egy-egy egészen újszerű magyarázatnak köszönhetően a régi szöveg új szöveggé válik. A héber Szentírás, első része a Tóra, azaz Mózes öt könyve, úgy tűnik, soha el nem apadó inspiráció forrása. A zsidó kultúra a Tórát az ókortól a posztmodern korig folyamatosan új értelemmel megtölthető, mindig aktuális jelentést közvetítő szövegnek tekintette.

A hagyomány megőrzése és átadása a zsidó kultúrában soha nem azt jelentette, hogy ugyanazt az értelmezést ismételgetjük és ugyanazt a gyakorlatot változatlan formában adjuk tovább a közvetkező generációnak. Noha ez paradoxonnak hathat, de a hagyomány fennmaradásának éppen az az előfeltétele, hogy meglegyen benne a változás lehetősége. Ha mindig mindenki ugyanúgy értelmezte volna a Tóra szövegét, akkor nagy valószínűséggel a Mózesi könyvek mára teljesen jelentőségüket vesztették volna.

A bibliai szövegek nemcsak a zsidókat és nemcsak az irodalmi hagyomány folytatóit inspirálták. Az ókortól kezdve napjainkig különböző népek különböző művészeti ágaiban tevékenykedő gyermekei alkotnak olyan képzőművészeti alkotásokat, amelyek Tórai vagy a héber Szentírás többi részében leírt jelenetek ihlettek. E művekre igaz mindaz, amit a szövegekről elmondtunk: gyakran egymásra reflektálnak, de ugyanakkor minden ábrázolás „újraírja” az eredeti történetet és újraértelmezi a korábbi művészeti alkotásokat.

E némileg hosszúra nyúlt fejtegetésre a hagyomány változásáról és a Tóra értelmezésének kimeríthetetlenségéről két okból volt szükség. Elsősorban azért, hogy hangsúlyozzam: a Sálom Klub programja keretében alkotók egy ősi hagyományt folytatnak akkor, amikor hagyják, hogy a Tórai történetek megszólítsák és válaszra késztessék őket. Másodsorban azért, mert fontosnak tartom leszögezni: még ha a képeken látható értelmezés néhol el is tér a megszokottól – ez a művészi eszközökkel folytatott értelmezés természetes velejárója.

A Sálom Klub tagjai festményeinek inspirálásában nagyon fontos szerepet játszott egy az eredeti tórai történeteket újraértelmező szöveg, Thomas Mann A törvény című novellája. Thomas Mann a XX. századi német humanizmus egyik kiemelkedő – noha korántsem egyértelműen rokonszenves – alakja volt. A humanizmust napjainkban egyre többen értelmezik isten-nélküli vallásnak, amely valójában a természettudományok kutatásainak eredményeivel alá nem támasztható hitelveken (ha úgy tetszik ideológiai dogmákon) nyugszik, de önmagát ugyanakkor a történelem és az emberi létezés titkai ismerőjének tartja. Mann írása jó példa erre, hiszen megpróbálta a humanista vallás „prófétái”, azaz a 19. század társadalom- és természettudósai által létrehozott „szent iratok” nyomán újraértelmezni a Tóra szövegét. E szemléletnek megfelelően Mann minden bibliai csodára természettudományosnak tűnő magyarázatot keresett, és közben arról is meg volt győzve, hogy Mózes, Áron, Mirjám, Józsua és a Tóra többi hősének viselkedését minden szempontból kielégítően megmagyarázhatjuk, ha cselekedeteik mögött gazdasági, politikai és pszichológiai indokokat keresünk. Thomas Mann magyarázatai napjainkban megmosolyogtatóan naivnak hatnak, és noha keletkezésük óta még egy évszázad sem telt el, máris legalább annyira „meseszerűnek” tűnnek, mint az a több ezer éves eredeti történet, amelynek „tudományos” magyarázata próbált lenni. Természetesen Mann értelmezése éppúgy egy legitim olvasata a Tórának, ahogy annyi más magyarázat is az, és egy ősi szöveg erejét csak növeli, ha minden korban újraírják.

Az írás keletkezéstörténetéhez tartozik, hogy ez a novella Mann egyetlen megrendelésre írt műve. 1943-ban a kiadó a háború elől Amerikába menekült írót arra kérte, alkosson olyan művet amely „megvédi” a nyugati civilizáció erkölcsi alapjának tekintett Tízparancsolatot Hitler támadásától. Ironikus, hogy Mann ezt a célt úgy kívánta megvalósítani, hogy az eredeti történetet radikálisan eltérő módon írta újra, és sokszor cseppet sem kedvező színben festette le a zsidókat. A novella bizonyos részletei máig tökéletesen megfelelnek az antiszemita sztereotípiáknak és ezen az sem változtat, ha Mann szándékai a legjobbak voltak.

A Sálom Klub tagjai képekben mesélik el a Tóra történeteit, és ezzel részeseivé válnak az egyik legősibb zsidó tevékenységnek: egy ősi történet újraértelmezésének. A festmények magukért beszélnek, és jól felismerhetően idézik fel a Tórából ismert jeleneteket. A képek mellé írt magyarázatokban igyekeztem a tórai történet és Thomas Mann olvasata közötti különbségeket kiemelni.

E kötet egy újabb bizonyítéka annak, hogy a zsidó hagyomány forrásai képesek minden korban, minden korosztályt kérdezésre, gondolkodásra, értelmezésre és önálló alkotások létrehozására buzdítani.


Szeretne többet megtudni a Klubokról?
Megosztás